Honnan ered a farsangi mulatság?
Manapság ha belecsöppennénk egy farsangi kavalkádba, és két fánk között, a maszkunkat arrébb tolva megkérdeznénk a résztvevőket, hogy vajon mit is ünneplünk most valójában, nem biztos, hogy sokan tudnák a választ. Nem gondolnánk, hogy az egyik legnagyobb mozgóünnepünk milyen régi gyökerekre vezethető vissza, így mi utánajártunk nektek.
A farsang időszaka a vízkereszttől (január 6.) egészen húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tart. Maga a farsang név német nyelvhez fűzhető, melynek első írásos megjelenése több dátumhoz is kapcsolható, de a legkorábbi 1283. Az egyik oka a tél elűzése, így kezdetben a maskarák nagyon ijesztőek voltak, amelyek aztán az évek során egyre szelídebbé váltak. Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan különleges időszak, amikor mondhatni büntetlenül lehetett beszélni és cselekedni. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték. Az egyik leghíresebb még máig is a Velencében tartott óriási buli a Szent Márk téren. Régebben a velencei karnevál egy óriási színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színpadot. Érdekesség, hogy igazából nem volt éles határ a színészek és a nézők között, így a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül bevonuljanak kedvükre mulatozni. A mára oly híressé vált velencei maszkokra még Mátyás király is szemet vetett, és hozatott az udvarába jó pár darabot az általa tartott farsangi mulatságra.
